Hány oldalt is tudok nyomtatni valójában

A gyártók általában megadják a kellékanyagok hivatalos kinyomtatható oldalszámát, még ha ezt a termék dobozán nem is feltétlenül tüntetik fel. A legtöbben próbálnak is viszonyítani ehhez az értékhez, és ettől teszik függővé, hogy elégedettek vagy csalódottak lesznek-e mikor eljön a toner vagy a tintapatron cseréjének ideje. Fontos azonban tudni, hogy a kitermelhető nyomatszámot szinte az összes gyártó 5%-os lefedettség mellett adja meg. A lefedettség az az érték, ami megmutatja, hogy a kinyomtatott oldalunk mekkora hányadát fedi festék. Természetesen a lefedettség nagymértékben függ attól, hogy mit nyomtatunk: Az 5%-os érték egy átlagos sortávolsággal és betűmérettel írt oldalnak felel meg. Amennyiben ennél nagyobb, vastagabb betűket, esetleg hozzáadott ábrákat is tartalmaz a lap, úgy a lefedettség arányosan megnő, a nyomtatható lapok száma pedig lecsökken. Hogy néz ez ki a gyakorlatban? Egy 2000 oldalra tervezett tonerrel például normál szöveg esetében általában kinyomtatható a feltűntetett darabszám, míg ha zsúfoltabb lapoknál a lefedettség már 10%, akkor a tonerünkkel már csak 1000 oldal körüli nyomatszámmal kalkulálhatunk. A legszélsőségesebb példa pedig, ha megpróbálunk teljesen fekete oldalakat nyomtatni: Ebben az esetben a lefedettség a húszszorosára nő, a tonerünk kapacitása pedig a feltűntetett 2000 helyett mindössze 100 fekete oldal kinyomtatását teszi majd lehetővé. Természetesen a fenti példák sem teljesen pontosak, hiszen a margók, szürkeárnyalatos részek, illetve a színes lézernyomtatók színkeverése bonyolítja a helyzetet, viszont szemlélteti, hogy a kapacitást a leginkább a mi felhasználási szokásaink befolyásolják!

A tintasugaras nyomtatók esetében a helyzet még árnyaltabb. A nyomtatható oldalak számát ebben az esetben is 5% lefedettség mellett szokás megadni, azonban a tintasugaras nyomtatókat a legtöbb esetben nem irodai célokra használják, gyakoribbak a színes képek, ábrák nyomtatása, ami a már említett számítást alapul véve nagyon le tudja csökkenteni a z elérhető oldalak számát. Tintaszintünknek két hatalmas ellensége lehet még: Az egyik a nyomtatófej tisztítása, amit egyrészt a készülék időnként magától is elvégez, másrészt mi is kezdeményezhetjük a nyomtató menüjéből, vagy a számítógépre telepített szoftveréből ha a nyomatunk minőségével nem vagyunk elégedettek. Ilyenkor a nyomtató a fúvókák tisztítására egy kevés tintát enged ki egy erre a célra szolgáló itatós felületre, csökkentve ezzel az értékes tintánk mennyiségét. Bánjunk hát csínján a fejtisztítás lehetőségével! A másik nagy tintanyelő a fotónyomtatás! Márpedig akinek tintasugaras nyomtatója van, biztos megpróbálkozott már párszor a fotóinak kinyomtatásával, és valószínűleg tapasztalata is, hogy ez a tevékenység nem tesz jót a tintáink szintjének. Az eddigi példák itt is megállják a helyüket, hiszen a szegély nélküli fotónyomtatás - amit ma már a legtöbb tintasugaras nyomtató támogat - gyakorlatilag egy margók nélküli, 100%-os lefedettségű nyomat. Meg kell azonban említeni még egy nagyon fontos tényezőt, ami pedig nem más mint a fotópapír! Kinyomtatott fényképeink ugyanis nem elsősorban a fotópapír fényes felületétől lesznek szépek és élethűek, hanem a színek mélységétől, amit egy egyszerű irodai papíron nem lehet befolyásolni, pont ezért a fotópapírok többrétegűek, hogy a kívánt színmélység függvényében mélyebben, és ezáltal több tintát tudjanak felvenni. Egy fotópapír általában annál szebb képeket eredményez és annyival drágább is, minél több réteget tartalmaz. Így, ha pontos értéket nem is kapunk, ha a lefedettség százalékát és a rétegek számát megszorozzuk, de remekül szemlélteti, hogy akár egyetlen A4-es fotó kinyomtatása egy minőségi papírra akár több tíz oldalnyi irodai szövegnek és színes grafikonnak felelhet meg.